HP Baxxter, Rick J. Jordan és Ferris Bueller (legalábbis az akkori felállásban) együttesét valószínűleg nem kell bemutatni senkinek.

A Scooter a kezdetektől fogva ott volt a kislemezeikkel a slágerlistákon. Ha csak a fenti albumot vesszük, nem kevesebb mint 4 Európa szerte sikeres slágert termeltek ki róla,sorrendben: 'Hyper, Hyper!' , 'Move your ass!', 'Endless summer', valamint a 'Friends'.

De mi van azokkal a zenékkel, amik nem kerültek be a mainstream világba? Nos ezek a javarészt instrumentális, klasszikus trance slágerek is bőven megérik a pénzüket, bár ismerni csak azok ismerik, akik anno meghallgatták ezt a lemezt. Nekem speciel máig alap a gyűjteményben. Vegyük sorra a NEM slágereket...

Different Reality
Az album legelső track-je. Szó szerint megalapozza az egész lemez hangulatát, igazi klasszikus trance, amiben lépésekben felépítve, nagyjából 2 perc után elérve a dallam részhez.

Waiting For Spring
valószínűleg direkt pont az 'Endless summer' előtt helyezkedik el a lemezen, de egyébként is kb megvan az a sorminta, hogy egy instrumentális és egy HP által teleüvöltött track váltja egymást, ahogy megyünk előre. Ebben a számban, csak egy felvezető üvöltést kapunk, majd szintén egy hangulatfokozó instrumentalitás következik.

A 'Waiting for spring'-el kapcsolatban egy érdekesség. Mielőtt HP, Rick és Ferris Scooter lett volna, The Loop! néven kezdtek zenélni ugyanebben a felállásban. A fenti track-hez pedig a The Loop! készített remixet, eredetileg a Community (feat. Fonda Rae) - Parade (Waiting for spring) című dalához. A téma megtévesztően hasonló, csak utóbbi kicsit más hangszereléssel készült el, vegyítve egy kis női vokállal is.

Cosmos

Túl ismét egy slágeren, a trance kedvelők ismét felkapják a fejüket, mint ahogy én is tettem anno. :) Ismét egy lassan felépített, alapvetően instrumentális nóta, amit csak néha szakít félbe egy-egy jól helyezett, 'Yes!', vagy 'Bassdrum!' bekiabálás kedvenc házi MC-nk torkából, természetesen egy hosszabb bevezető szöveg után, és egy 'Thank you!'-val a végén...mert az mindig kell :) De legalább átvezet minket az igazi katarzisba...

Rhapsody in E
...ami nálam mindig is ez volt. Az '...and the beat goes on' album alfája és omegája, az én szememben egy igazi masterpiece (jó lehet, hogy elfogult vagyok, de így érzem). Bő 6 perc a track és csak a második perc végén ér el a téma dallamához. Igazi időtálló legendás zene, amivel megmutatja a Scooter, hogy bizony ő ilyet is tud (vagy legalábbis tudott még Rick és Ferris idejében)

Az album innen pedig átcsap a csapatósabb részben ahol már érezhetően kevesebb kreativitást sikerült belevinni a készítésbe a mainstream nóták mellett. A 'Hyper, Hyper!' és a 'Friends' közé, keményebb, egyszerűbben emészthető track-ek kerültek, de ezáltal jobban felejthetőek is...mondom én! De simán lehet, hogy valakinek ezek közül kerülne ki a kedvenc. Ez a szép, hogy nem feltéltenül ugyanúgy látjuk (ezt sem). A fentiek tényleg csak szubjektív vélemények, ahogy azt előre ígértem...
A Scooter sorozat második részében majd a 'Wicked' album NEM slégereit veszem sorra, 1996-ból. Azon is vannak különlegességek, ha valakit a 'Scooter back side is érdekel', nem csak a mainstream, amit egyébként is az arcunkba tolnak.